Tordai sóbánya
Torda városa létét köszönheti a mélyben rejlő 39000 millió tonnányi sótartaléknak. Először a rómaiak kezdték el a felszíni kitermelését, ennek nyomán keletkeztek a sós tavak. A magyar időben, elkezdték a só felszín alatti kitermelést, és vízi szállítását is.
Az első dokumentumot, amely kimondottan megemlíti a só kitermelést Tordán, 1271 május 1-én a magyar kancellár adja ki és megemlíti benne, hogy “a tordai sóbányát” Erdély káptalanja kapta adományként.
A sóüzlet méreteit igazolandó, a bánya tulajdonjoga hol a király, hol az állam, hol az egyház kezében volt. 1853-ban építik meg a Ferenc József járatot és modernizálják a Teréz és Rudolf bányákat. Hatalmas hivatali apparátust építettek ki. Tordán volt az erdélyi sóaknák vezetőségének székhelye, törvényszéke, a kikötő bírák, Kolozsváron pedig a bányaigazgatóság.
A XIII.-XVI. századból megmaradt dokumentumok, megjegyzést tesznek arról, hogy a tordai só kitermelés a Sóstavak vidékén és a Sósvölgy dél-keleti lejtőjén zajlottak. A kamrák a mai sóstavak helyén voltak az említett vidéken. A XVIII. században kezdődnek az első munkálatok a Sósvölgy észak-nyugati lejtőjén, amelyek a Terézia bánya kupolájánál található aknákban öltöttek testet. Rövid időn belül, sor került a “Szent Antal” bánya megnyitására is, ahol a kitermelés a XX. század első feléig zajlott.
1876-ban, a Gizella bánya kezdeti galériája egy olyan földalatti bányászati munkának helyszínével kereszteződött, amelynek létezéséről nem létezett semmiféle feljegyzés.
A tordai sóbánya, amely kezdetektől fogva az egyik legjelentősebb sóbánya volt Erdélyben, 1840 után hanyatlani kezdett, a marosújvári sóbánya konku-renciája miatt, és végül a marosújvári só kitermelés tartalékává vált. 1932-ben zárták be. A második világháború idején megnyitották, hogy a város lakossága ide meneküljön a légi támadások elől.
1950-1992 között a Ferenc József galériában sajtraktárat alakítottak ki. 1992-ben turisztikai nevezetességgé lépett elő. 2010-től európai uniós pénzeknek hála a bánya újjá született. Ha a 20 m magasan lévő teraszról lenézünk, az új bányavilág tárul elénk. A látvány lenyűgöző. A fényesőben elénk tárul a Rudolf bányában kialakított 100 melegített székes amfiteátrum, a sportpálya, az óriáskerék. Hatalmas gondolát, mini-golfpályát, játszóteret építettek ki, liftet szereltek be.
A Teréz bánya taván körbecsónakázhatjuk a sószigetet, vagy elszörnyedhetünk a sóvízesés alatt. És akik lépcsőn jönnek fel, vagy mennek le a 13 emeletnyi mélységbe, rövid ízelítőt kapnak a bányászéletből, miközben a falon látják melyik évben bányásztak az illető emeleten.
A régi bányászati munkálatok tökéletes állapota és a só szállításához használt berendezések eredetisége, a kivalló felújítások mellett, a sóbányát egy olyan hellyé alakítottak, ahol a múlt és a jelen harmonikusan összeolvad.
Cím: Salinelor (Sóbánya) utca, 54B szám, Újtorda negyed (GPS : N=46.583742 E=23.776267)
Aleea Durgaului 7 sz., Torda, (GPS : N= 46.588833 E=23.787632)
Telefon: 0371-302337; 0364-260940; 0364-260941; 0264-311690
Fax: 0364-260968
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
