Tordai sósfürdők
Az 1834 óta működő Sósfürdő, Torda központjától mindössze 4 km-re található. Jelenlegi méretét, Hankó József és Velitis gyógyszerész kezdeményezésére, a két világháború között érte el. Ők felismerték a sófürdők gyógyító hatását. A sókitermelés és a földcsuszamlások kedvező feltételeket biztosítottak a tavak kialakulására.
A só koncentrációja függvényében egyes tavakat gyógykezelésre másokat csak fürdőzésre használták. A hely kedvező átlaghőmérséklete, klorid és nátrium tartalmú heliotermál ásványvize, valamint a gyógyiszap jelenléte indokolta a fürdőhely kialakítását.
Itt a következő betegségben szenvedőket kezelik: reuma, artrózis, szpondilózis, íngyulladás, perifériás idegrendszeri betegségek, nőgyógyászati, bőrgyó-gyászati és poszttraumás kezelések. A 15 tó erdővel körülvett terülten található, régi, még a rómaiak által kiásott és ma már vízzel teli üregek várják a fürdőzőket.
Néhány tavat az évek során kiépítettek. A legismertebbek a következők:
Római tó (strand) - 0,37 ha, Pacsirta tó - 0,04 ha, Csíki tó - 0,60 ha (Erdély legnagyobb antropogén tava), Tárzán vagy Feneketlen tó - 0,40 ha, Vályú tó - 0,11 ha, az állatkert területén van, Vajas tó, Nyálkás vagy Mocsaras tó, Öreges (Bătrânescu) tó, Kimpel tó - természetes édesvizű tó, Macska tó, Pocsolya (Băltoaca) tó.
A Dörgőnek nevezett természetvédelmi területhez tartoznak a Karolina tó (beomlott), Dörgő tó, Édes tó, -Akna tó, Kerek tó és Kénes tó. Ezeket mind használták fürdésre és 1870-1937 között a partokon fából épített kabinok is léteztek. 2009-ben avatták fel az új Dörgő strandot amely az Akna és Kerek tavakra épült.
