Barlang-túra a Tordai-hasadékban
XXIII. EKE Vándortábor – 2. túra
Barlang-túra a Tordai-hasadékban
Nagy István
Útvonal: Táborhely – Tordai-hasadéki fenti parkoló – Tordai-hasadéki barlangok (12 db.) – Via Ferrata – fenti parkoló – Táborhely;
Menetidő: 9 óra gyalog, 1 óra busszal;
Minősítés: nagyon nehéz, tériszonyban szenvedőknek nem ajánlott túra, korlátozott számú részvétel.
A Tordai-hasadék egy mészkőszoros, amely a tudományos magyarázat szerint a jura korszak utolsó szakaszában, hozzávetőlegesen 161–145 millió évvel ezelőtt lerakódott mészkőben alakult ki. Amit a hasadékban látunk az azóta tartó komplex folyamatok eredménye. A tektonikai mozgások miatt megrepedt mészkőtömbbe beszivárgó víz az évmilliók alatt oldotta, a víz hordaléka pedig koptatta a kőben keletkezett repedéseket, míg azok üregekké és barlangjáratokká alakultak.
A korróziós, illetve eróziós hatások következtében ezek a barlangok tágultak, mélyültek, míg valószínűleg újabb tektonikai mozgások következtében beszakadtak. Napjainkban a Tordai-hasadék mindkét oldalán, különböző magasságokban barlangokat találunk. Ezek a mészkőtömbben valaha létezett nagy, összefüggő barlang utolsó maradványai. Ezeket látogatjuk meg kirándulásunk során.
A szakirodalom szerint a hasadékban 32 barlang van. Egyes barlangokat viszonylag könnyű megközelíteni, mivel a hasadékon áthaladó ösvény közelében vannak. Ilyenek például a Kis- és a Nagy-Balika-barlang. Másokhoz nem vezetnek kijelölt utak, túravezető nélkül nehezen találhatók meg, ezért úgy terveztük, hogy megpróbáljuk együtt felkutatni e természeti látványosságokat a XXIII. EKE Vándortábor ideje alatt.
A Tordai-hasadék szinte minden apró formájának neve van. Ezek egy része hagyományos helynév, melyet a helybéli lakosoktól vettek át a természetjárók, illetve a tudományos kutatók. Ilyen például a Balika-, a Porlik-, a Kéményseprő- és az Oszlopos-barlang, a Danila tava, a Balika csűre. A nevek legnagyobb részét Nyárádi Erasmus Gyula professzor adta, ezeket vette át a köznyelv is. Az ő elnevezéseit részben a felszíni formák jellemzői ihlették, ilyen elnevezések például a Kövesmező, a Kétszemű sziklafal, a Nagyszinusz, az Élelt-torony. Más helyeket olyan személyekről nevezett el, akik hozzájárultak a Tordai-hasadék kutatásához, ismertetéséhez. Ilyen például a Borza szirtfalai (Alexandru Borza botanikusról), a Bors-gerinc és szakadék (Bors Mihály-ról, az EKE elnökéről), a Czárán-kapasz-kodó (Czárán Gyuláról), az Orbán-pillér (Orbán Balázsról), az Orosz-sziklafal (Orosz Endréről, az EKE főtitkáráról), Racoviţa rétegei (Emil Racoviţă botanikusról) és így tovább.
Tizenkét barlangot szándékozunk bejárni. Mintegy 8–9 óra alatt fogjuk megtenni ezt a körutat, melyre a terep nehézsége miatt csak korlátozott számú résztvevőt tudunk elkalauzolni.
Túránk a hasadék alsó végétől, a menedékháztól indul. Átkelünk a patak jobb oldalára, ahonnan felkapaszkodunk a mészkői erdőbe, egészen az Erdőközi-törmelékig. Átbukdácsolunk a kőfolyáson, majd pár méter után elérjük az 540 m magas Kilátópontot. Itt pihenőt tartunk. Gyönyörű kilátás nyílik a sziklafalakra, a menedékházra és ennek környékére.
A Borbélyék ösvényén jutunk el az 560 m magasan levő Porlik-barlanghoz, amely a hasadékon átvezető ösvényről nem látszik. A trapéz alakú, 11 méter magas, 22 m széles barlangszáj észak felé néz. A maga 75 m mélységével ez a hasadék legnagyobb barlangja, itt találták a legtöbb őskori leletet, bizonyságul arra, hogy Erdély egyik legrégibb emberi lakóhelyén járunk. Egy kis fotózás után visszamegyünk a hasadékon átvezető ösvényre.
Az ösvényen haladunk tovább, majd a harmadik híd után balra fordulunk. A Durva-törmeléken felkapaszkodva, nemsokára a Gömbölyített-szirt sziklafal alján elhaladva az 518 m magasan fekvő Binder-barlanghoz jutunk. A név a XIX. században élt Franz Binder nevű borbereki szász földbirtokosra, Afrika-kutatóra emlékeztet, aki állítólag a Tordai-hasadékban kincs után kutatott. A barlang majdnem 2 m magas és 6 m széles bejárata északkeletre néz. Belseje 20 m mély, és eléri a 6–7 m magasságot. A bejárat fölött ablakszerű lyuk van. E barlang falán található a legrégibb, névről ismert turista neve: H.FV / PATO / 1574. Orosz Endre és Nicolae Vlasa ásatásai neolitikum kori emberi jelenlétet mutattak ki.
A Binder-barlangtól visszatérünk a Gömbölyített-szirt alatti ösvényre, és körülbelül 200 m után elérjük az 550 m magasban levő Puşcariu-nyerget (a biológus és barlangkutató Valeriu Puşcariu a kolozsvári egyetem tanára volt). A hasadék közepén járunk, ahonnan lenyűgöző táj tárul a szemeink elé.
Vigyázva haladunk tovább a keskeny sziklába vájt ösvényen, míg elérjük a Kővári-katlant. Meredek törmelékfolyáson kapaszkodunk fölfelé. Jobbra tőlünk a Csipkés-szirt, fent a magasban a legendás Patkóskő látható. A katlan bal felén, 582 m magasan található a Kéményseprő-barlang,
ahol 1780-ban Kis János tordai kéményseprő kincset kutatva lelte a halálát. A barlang 3–4 m széles folyosó, amely 22 m után függőleges, 30–35 m mély katlanba torkollik. A barlangot denevérek lakják. A háromszög alakú barlangnyílással szemben a Szürimé és a Csipkés-szirt meredek sziklafalai látszanak. E fal árnyékában balra tartva, 45 fokos füves lejtőn mászva a Vindisch-ékhornyon át egy sziklanyeregbe jutunk. Drótkötél segítségével lemászunk egy keskeny és mély sziklaszorulaton. Meredek és veszélyes ereszkedés után elérjük az 590 m magasan fekvő, 5 m széles, 14 m mély Legények barlangját. Állítólag hajdanában a legények ide bújtak el a verbuválások elől. Mellette jobbra van a Rejtett-barlang, ahonnan szépen látszik a hatalmas Élelt-torony, a Hili-odú, és jobbra a Falkolosszus tornya. Fotózás után kötélbiztosítással ereszkedünk pár métert addig az ösvényig, melyen pár perc alatt megérkezünk a Kupola nevű sziklaképződményhez. Ez alatt van a Modol-barlang. A szikla másik oldalán, mintegy 520 m magasban a Kemence-fülke és a Denevér-barlang található. Az utóbbi teljesen átszúrja a Kupola-sziklát, és a 25 m hosszú, 4–6 m magas, 3 m
széles meredek folyosó a túloldalon két nyílásban végződik. Átellenben, a Szánsil-szirt oldalán találjuk a Lyuk-barlangot.
A Balikavár törmelékén fölfelé haladva kiérünk a Szánsil-gerincre. Innen nagyon szépen látszik a környék minden részlete. Rövid pihenő után leereszkedünk a hasadék felső bejáratához. Átkelünk a Hesdát-patakon, a piros pont jelzést követve felmegyünk a 760 m magasban levő Labirintus-tetőre, közel a Vaskereszthez. A sziklaperem szélén egy 20 m széles, 4–6 m mély dolinát találunk. Ebben van a Tordai-hasadék leglátványosabb barlangja, az Oszlopos-barlang, ahonnan szép kilátás nyílik a hasadék felső vége és Magyarpeterd irányába. A széles, magas, mintegy 37 m hosszú, világos barlangnak három bejárata is van. Belsejét egy nagyobb és egy kisebb oszlop részekre osztja. Ebben a barlangban is találtak ősemberre utaló nyomokat.
Visszatérve a tetőre, Peterd felé, megkerüljük a Labirintus nagy öblét. A Koch-sziklaélen leereszkedve, körülbelül 150 m szintkülönbség után a gerinc jobb felén, kb. 600 m magasságban megtaláljuk a Molnárok barlangját. 2 m magas bejárata délnyugat felé néz, belseje néhol eléri a 7 m magasságot is, hossza 44 m. Ritkán látogatott, rókatanya van benne.
A Molnárok törmelékén a völgy felé haladva egy nagyon különleges sziklaképződményhez érkezünk. A víz ellenállhatatlan eróziójának és az idő vasfogának köszönhető a mai érdekes alakzata. Ez a Balika csűre.
A patak folyását követve nemsokára elérjük az első hidat. Itt két barlangot találunk egymással szemben. A jobb parton a Nagy-Balika-, a balon a Kis-Balika-barlang látható. Az utóbbihoz meredek lejtőn jutunk fel.
Bejáratát ember alkotta kőfal zárja el. Padlója erősen emelkedik, hossza 70 m.
A szemben levő Nagy-Balikavárhoz is meredek kapaszkodó vezet. Bejáratát vastag, kettős fal védi. A barlang főcsarnoka 35 m hosszú, 4–5 m széles, padlója sima felületű. Felső végében egy keresztben álló, 17 m hosszú járat található, mely mindkét végén keskeny folyosóban folytatódik. Veszély idején ezek a barlangok menedéket nyújtottak a környék
lakosságának. A hagyomány szerint Bali-ka egy magyarpeterdi kuruc csapatvezér volt, aki a Rákóczi-féle szabadságharc leverése után ezekben a barlangokban bujdosott.
Kilépve a barlangból, a sziklafal jobb oldalán láthatjuk a Szenteltvíz-tartót, mely egy kis odú a sziklafalban. Vele átellenben a Fiók-barlang található. A szoroson áthaladva visszatérünk túránk kiindulópontjához, a Tordai-hasadék menedékházához.